A Bencés templom helyén eredetileg egy kápolna állt, melyet Csáky László gróf építtetett a pálos szerzetesek számára 1638-ban. A jelenlegi templomot Dubniczay István kanonok építette Nagyboldogasszony tiszteletére, Acsády Ádám veszprémi püspök megbízásából.
Acsády püspök vörös márványból készült címere megtalálható a bejárati kapu felett, valamint a fő- és mellékoltárokon. A templom ovális alaprajzú, homlokzati tornyos, barokk stílusban készült. Belső méretei: 36m hosszú, 17m széles. A kupola magassága 19m, a toronyé pedig 25m. A templom ellipszis alaprajza, központos elrendezése és kupolával fedett belseje emlékeztet a győri nagyobb karmelita templomra, melynek építésében Acsády püspöknek szintén nagy szerepe volt. Feltehető, hogy Pápán is a győri építész, a karmelita Witwer Athanáz dolgozott.
A templom gazdagon faragott és aranyozott belső berendezése elsőrangú, rokokó stílusú. A főoltáron a czestochowai „fekete Mária” kegykép másolata látható. Jobb oldali mellékoltárok; 1. remete Szt. Pál halála; felül, Szent Ágoston egyháztanító ábrázolása. 2. Szent József, felül, Nepomuki Szt. János. Baloldalon; elől, Rózsafüzér Királynője, felül, Keresztelő Szt. János. 2. Szent Anna oltára. Felül Szent Skolasztika ábrázolása. A festmények szerzőjét nem ismerjük. A templomban találhatók még a következő festmények: Evangélium oltáron elől: feszület, olajkép, rokokó keretben. Kórus alatt Szent Borbála kép 1756-ból. Kórus alatt jobbról Nepomuki Szent János. Ez utóbbiak is rokokó keretben vannak. Nagyon szép az ugyan csak rokokó stílusban készült szószék.
Gazdagon faragott 10-10 pad található a hajóban. Az első és hátsó padok domborművei remete Szent Pál életének egy-egy eseményét jelenítik meg. A szájhagyomány szerint a baloldali padsor 4 sarkán a királynő, jobboldali padsor 4 sarkán a király arcát mintázta meg a faragó mester, Tartirek Félix pálos szerzetes 1750 körül. A szentélyben található díszes zsolozsmázó padok, az orgona, a sekrestyeszekrény, bútorművességünk remekei. A jobboldali hátsó bejárati fülkében Azt. István, Imre és László oltára látható. Ugyan itt az un. „Szerecseny Krisztus” spanyol munka a XVII. századból. Valószínű, hogy a korábbi pálos templomból maradt meg.
E templom eredetileg a pálosoké volt. II. József 1786-ban kiadott feloszlató rendelete távozásra kényszerítette őket. A pálosok emlékét őrzi a padok közti kriptazáró márványlapon, valamint a kóruson és a zsolozsmázó padokon található címerük. /pálmafa, két oroszlán, holló, csőrében kenyérrel/. 1806-ban a bencés rend kapta meg. Kriptájában nyugszik Acsády Ádám püspök.
